A legutóbbi írásban a mennyei stadionjairól írtam röviden, de úgy érzem a legfontosabb dolog ami életet lehel bele, az a szurkolók serege. Lehet, hogy nem több ezren vannak, de mégis megtöltik ezeket a helyeket. Kevés helyen éreztem azt, hogy ellenségesek lennének velem, mondjuk hozzáfűzném, hogy…
Emlékezés 2.: Új idők és új szerepben
Jó érzéssel töltött el a visszatérés a gyerekkoromban oly áhítattal szétfutott pályára a 2016-17-es szezonban. Csak egy apró dolog volt, ami nem tudtam elhelyezni magamban. A visszatérésemkor közölték, hogy innentől kapusként fognak számolni velem. Előtte mezőnyjátékosként küzdöttem a csapatért és…
A mennyei... 1. rész
igen, a megyei, onnan is a 3-as
Huh, hát hol is lehet kezdeni? Van valami csibészség, és betyárság a megyei fociban, ami eltűnik, ahogy halad az ember a profibb bajnokságok felé. Persze van árnyoldala is az egésznek, de mégis jó. Az egész hangulat, ahogy a 30-50 törzsszurkoló, aki az életét az adott faluban élte le, de még mindig…
A posztról
Ahogyan a szurkolók látják a kapust: ő a focicsapat azon tagja, akinek a fő feladata, hogy a csapat ne kapjon gólt, kézzel megfoghatja a labdát a 16-oson belül, és csak ő a hibás a kapott gólokért. Hisz annyi a dolga, hogy odaáll, vagy odaér ahova a labda tart.